Vezető kutató: Antal Attila
Kutatási időszak: 2021-2024
Kutatási program, finanszírozó: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Posztdoktori Kiválósági Program
Azonosító: NKFIH 139007
Fogadó intézmény: ELTE Állam és Jogtudományi Kar
Kutatási összeg: 25, 328 millió forint
A projekt célja a kivételes állapot, rendkívüli jogrend és rendkívüli kormányzás alapvető sajátosságainak és összefüggéseinek vizsgálata az ökológiai- és klímaválság korában. A globális ökológiai- és klímaválsággal elértünk a kivételes állapot korszakába, ennek visszavonhatatlan bizonyítéka a COVID-19 és nyomában járó egészségügyi, politikai, gazdasági és társadalmi válságkomplexum. A kutatás úttörő jelleggel kívánja megragadni a kivételes állapot és a globális válságok kapcsolatát, amelynek eddigi legátfogóbb megnyilvánulását, a koronaválságot tekintem egyfajta vizsgálandó esettanulmánynak. A kutatás egyik fő célja annak feltárása, hogy a COVID-19 előtt mikor és milyen módon használták a politikai rendszerek a rendkívüli jogrendet és az észak-atlanti térség és Ázsia alkotmányos rendszereire kiterjedően átfogó elemzést nyújtok arról, hogy mi volt a rendkívüli jogrend fő paradigmája és funkciója. Ennek összefoglalása egyelőre hiányzik a hazai jogi- és politikatudományi szakirodalomból. A kutatás másik fő célja a jog- és politikai rendszerek egyfajta koronaválsággal kapcsolatos „stressz-tesztjének” az elvégzése. Ennek keretében azt járom körül, hogy a világ politikai- és jogrendszerei milyen módon reagáltak a koronaválságágra, hol és mikor vezettek be rendkívüli jogrendet, azt mit eredményezett és milyen társadalmi és politikai hatásai voltak. Ez lenne a témában az első magyar nyelvű monografikus összefoglaló és fontos hozzáadott érték lenne mind a hazai elméleti irodalomhoz, mind pedig a politikai gyakorlat számára. A harmadik cél annak vizsgálata, hogy mi lesz a szerepe és sorsa az ökológiai- és klímaválságban a rendkívüli állapotnak.
A kutatás fő hipotézise (H) az, hogy a globális ökológiai- és klímaválsággal beléptünk a kivételes állapot és rendkívüli eszközökkel való kormányzás korszakába, amely alapvetően fogja megváltoztatni a jog és politika eddig ismert kapcsolatát, ugyanakkor a rendkívüli jogrend és kormányzati eszközök alkalmazása kialakíthat egyfajta rezilienciát az előttünk álló válságok tekintetében. Azért tartom fontosnak azt, hogy megvizsgáljuk azt, hogy a koronavírus miként hat a kivételes jogrendre és kormányzásra, mert ennek segítségével lehet felkészülni az előttünk álló roppant változásokra. A kutatás említett fő hipotézise (H) mellett egyéb részhipotézisekkel is foglalkozik: (h1) a kivételes jogrend az ökológiai- és klímaválság korszaka előtt is alkalmazásra került, de korszakunkban jelentősen megváltozóban van a rendkívüli eszközök eddigi alkalmazási sémája; (h2) a koronaválság által jelentett komplex kihívásra a politikai rendszerek a rendkívüli jogrend előbb említett „klasszikus” logikájával válaszoltak és ez igen gyakran társadalmi elégedetlenséget és rendkívüli feszültségeket váltott ki, ugyanakkor a COVID-19 során szerezett tapasztalatok alkalmasak lehetne a rendkívüli jogrend és kormányzás új mechanizmusainak bevezetésére; (h3) az ökológiai- és klímaválság az elkövetkező évtizedekben sohasem látott módon és mértékben jelent majd nyomást a társadalmi-, gazdasági- és egészségügyi rendszereinken és ennek a fokozódó válságkomplexumnak a kezelésében lehet szerepe a rendkívüli jogrend egy új paradigmájának.
A kutatás jelentőségét az adja, hogy egyszerre foglalkozik három fontos kérdéssel: a rendkívüli jogrend szabályozása és használata az ökológiai- és klímaválság korszakát megelőzően; a COVID-19 hatásának esettanulmány jelleggel való vizsgálata a rendkívüli jogrend és kormányzás tekintetében; valamint a rendkívüli jogi és politikai rendszer az ökológiai- és klímaválság korszakában. A hazai szakirodalomban a rendkívüli jogrendnek elősorban jogi dogmatikai vizsgálata honosodott meg, ezért fontos hozzáadott érték lenne ehhez a kutatás jogi és politikatudományi interdiszciplináris, illetve a klíma- és ökológiai válságra reflektáló jellege. Másrészt a kutatásban összefonódnak az elméleti és gyakorlati szempontok, így az közvetlen társadalmi hasznosíthatósággal rendelkezik. A rendkívüli jogrend és kormányzásnak a szisztematikus (Európára, az amerikai kontinensre és Ázsiára is kiterjedő) jogi- és politikatudományi vizsgálata mind a hazai, mind a külföldi szakirodalomban fontos eredmény lenne. A kutatás mindenképpen úttörő lenne hazai és külföldi vonatkozásokban a tekintetben, hogy az elsők között elemezné a COVID-19 válság és a rendkívüli jogrend klasszikus és új intézményrendszerének a kapcsolatát, valamint a rendkívüli kormányzati eszközök alkalmazásából adódó tapasztalatokat. Ennek keretében számos ország- és régióspecifikus esettanulmány készülne és közreadnék egy rendkívüli jogrend-adatbázist is a további kutatásokhoz való hozzájárulás érdekében. A kutatás igazi újdonsága az, hogy az előző kutatási irányok alapján egy komplex, empirikus esettanulmányokon és adatokon nyugvó képet vázolna fel a rendkívüli jogrend és kormányzás alkalmazhatóságának kihívásait illetően az ökológiai és klímaválság korában. A kutatás széles körben csatlakozna a hazai és nemzetközi tudományos diskurzusba és egyediségét az adná, hogy egyrészt a COVID-19 komplex krízist a klíma- és ökológiai válság fényében a társadalmi, gazdasági és politikai folyamatok alakulásával párhuzamosan tudná vizsgálni, másrészt tudományos és közéleti szempontból az empirikus tapasztaltok alapján olyan javaslatokat fogalmazna meg, amelyek segítségével elindulhat a jog- és politikai rendszerek tekintetében egyfajta reziliencia az ökológiai- és klímaválság fényében.
Az, hogy az emberiség túléli-e és ha igen, akkor miként a korszakunkban kibontakozó ökológiai- és klímaválságot az nagyban függ attól, hogy miként alakítjuk át jogi- és politikai rendszereinket. A COVID-19 világjárvány közegészségügyi, gazdasági és társadalmi válságot okozott. Ugyanakkor a járvány, amely sok tekintetben visszavezethető a globális ökológiai- és klímaválságra, egyúttal lehetőséget is kínál arra, hogy élesben próbáljuk ki azt, hogy a túlélés érdekében milyen rendkívüli lépéseket kell megtenni. A rendkívüli jogrend és kormányzás (vagyis a jog- és a politikai rendszer normális működésétől való eltérés) eddig is bevett eszköz volt a rendkívüli helyzetek (környezeti és gazdasági katasztrófák) kezelésére. A kutatás egyrészt feldolgozza azokat a technikákat és tradíciókat, hogy eddig milyen módon került alkalmazásra a rendkívüli jogrend és kormányzás. A COVID-19 során is ezek a klasszikusnak mondható eszközöket kezdték alkalmazni a kormányzatok, ugyanakkor a világjárvány egy olyan eddig sohasem látott kihívás, amely a rendkívüli eszközök új módon való alkalmazását és ezen eszközök új generációjának a bevezetését is szükségessé teszi. A kutatás végső soron azzal foglalkozik, hogy a világjárvány tapasztalati alapján az ökológiai- és klímaválság korában mely rendkívüli jogrendhez és kormányzáshoz kötődő eszközök és hogyan biztosíthatják az emberiség túlélését.
